5. fejezet

Nem beszéltek sokat. Elég szeles napjuk volt. az ég is beborult. Sötét szürke felhők úsztak az égen. Hamarosan elkezdett zuhogni az eső. Olyannyira hogy alig látták egymást. A szél is felerősödött. Majdnem ledöntötte őket a lábukról. A vihar elől nem tudtak hova menni. A fák ágai letörtek. A kisebb fákat a szél gyökerestül csavarta ki. Az egyik fa majdnem rádőlt Sakurára ha Saeko meg nem menti. A hatalmas szélben alig hallották egymás hangját.

-Kakashi! Elkell mennünk innen van nekünk annyi!- kiabálta Saeko.

-Kakashi-sensei! A térkép szerint van egy barlang errefelé!- kiáltotta Naruto.

-Milyen messze?!- kérdezte a sensei.

-Néhány kilométerre!- jött a válasz.

-Nani?- hüledezett a férfi.

-Mennünk kell!- kiáltotta Sakura.

-Jól van! a földön megyünk! Gyorsan!- kiáltotta a Copy ninja és futásnak eredt.

A többiek is követték a példáját. Olyan gyorsan futottak ahogy csak tudtak és amennyire lehetett. Rengeteg fa dőlt ki. Gyorsan haladtak de minden másodperc óráknak tűnt. A domboldalon haladtak. Nagyon csúszós volt a sár. Az ösvény olyan keskeny volt hogy csak egyesével tudtak haladni. Kakashi ment elől. Őt követte Naruto, mögötte Sakura és leghátul Saeko. Szinte csigalassan haladtak a csúszós sár miatt. Alig volt mibe kapaszkodni. Elég volt egy rossz lépés és lecsúszol az éles sziklákkal teli folyópartra. Ráadásul fák álltak az ösvény és a folyópart között. Ha innen lecsúsznak akkor a fákba ütköznek. Egy ilyet a shinobi sem él túl ha nem reagál azonnal. Ami ilyen időben roppant nehéz. Még a két jounin is félt.

-Naruto! Vigyáz!- kiáltotta Sakura.

A szőke felfelé nézett a domb teteje felé és most vette észre hogy egy hatalmas farönk fél száguld. Az utolsó pillanatban tudott csak félre ugrani. Ennek az lett a következménye hogy elvesztette az egyensúlyát és majdnem hátra esett. A kezeivel össze-vissza kapálózott és sikerült talpon maradnia. Kicsit még szédelgett majd végre biztosan állt a lábán.

-Arigato Sakura-chan.- mosolygott a fiú.

Sakura csak mosolygott majd indultak tovább. Most még óvatosabbak voltak. Naruto örült hogy Sakura figyelmeztette. Ha az a farönk eltalálja biztos meghalt volna. Ha nem az ütésbe akkor a fáknak csapódott volna. A folyóig biztos nem ért volna le élve. Szomorúan vették tudomásul hogy egy hatalmas fa dőlt pont az ösvényre. Kakashi nagyon óvatosan átmászott rajta majd segített a szőkének. Mikor az átért távolabb ment hogy majd elférjenek. Naruto is segített az utána jövőnek. Mikor Sakura biztonságosan átért nyújtotta a kezét a nőnek. Az elfogadta a segítséget és átmászott. A vihar egy kicsit enyhült. Igaz még mindig zuhogott és süvített a szél de nem annyira mint pár órája amikor elkezdődött. Már nem voltak túl messze a barlangtól. A talaj egyre ingatagabb lett a lábuk alatt. Csak a lábukba koncentrált chakra segítségével tudtak haladni. Egyszer csak Kakashi alatt elkezdett süllyedni a talaj. A férfi nem tudott kiszabadulni. A talaj a férfival együtt elkezdett lefolyni a domboldalon egyenesen a fák és a folyó felé. Kakashi nem tudott mit csinálni. Hiába próbált szabadulni de nem tudott. Kénytelen volt belátni hogy innen nincs menekvés.

-Kakashi-sensei!!!- kiáltotta egyszerre a két gyerek.